A pálinkáról

Eredetvédett pálinkák

Az eredetvédett pálinkák esetében, a pálinkák egy olyan csoportjáról van szó, amelyek földrajzi származása, előállításuk módja speciálisan meghatározott és körülhatárolt, és mint ilyenek, névhasználatukban az Európai Unión belül oltalom alatt állnak.

A gyümölcspárlatokon belül eredetvédett név a pálinka, s ezen belül földrajzilag körülhatárolt területekre, gyümölcsfajtákra kaptuk meg a földrajzi eredetvédettséget, az EU területére.
Minden földrajzi eredetvédett pálinkára érvényes, hogy alapanyaga kizárólag az adott földrajzi eredetvédelem alá tartozó területen termett vagy termesztett gyümölcs, melynek cefrézése, lepárlása, érlelése és palackozása is kizárólag az adott földrajzi területen történhet.

Magyarországnak jelenleg nyolc földrajzi eredetvédett pálinkája van: Békési Szilvapálinka, Göcseji Körtepálinka, Gönci Barackpálinka, Kecskeméti Barackpálinka, Pannonhalmi Törkölypálinka, Szabolcsi Almapálinka, Szatmári Szilvapálinka, Újfehértói Meggypálinka. Azért fontos megjegyezni, hogy jelenleg, mert ez egy folyamat része, tehát tovább bővülhet. Amennyiben érdemlegesen bizonyítható egy pálinkáról az Európai Unió felé, hogy egyedi értékek hordozója, amelyek eredete földrajzi származási területében rejlik, kezdeményezhető az eredetvédett státusz megszerzése. Így sikerült például a közelmúltban a Pannonhalmi Törkölypálinka földrajzi eredetvédettségét bejegyeztetni, mely 2009. december 6-tól érvényes.

További részletek az eredetvédett pálinkákról
A földrajzi eredetvédettség jogilag az Európai Unió országaiban áll fenn, de a világ egyre nagyobb részén is piaci értéket képvisel. Az EU-ban ennek érdekében alakították ki és működtetik a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ún. eredetvédelmi rendszerét. Ez a védelem kétféle lehet:

-Termékcsoportokra vonatkozó, egy adott országhoz köthető védelem
Ez a védelem a gyümölcspárlatok esetében mindössze négy termékcsoportra - korn, grappa, ouzo, pálinka - vonatkozik, és egy adott országhoz kötött.

-Egy adott tájegység, földrajzi megnevezés, ill. az onnan származó termék védelme
Alapvetően nem a termék, hanem az ahhoz kapcsolódó, generációk szorgos munkája által ismertté és ezzel piaci értékké vált földrajzi megnevezés védelmét szolgálja. Ilyen földrajzi eredetvédelmet az Európai Unióban, a gyümölcspárlatok kategóriájában ez idáig nyolc pálinka kapott:
Békési Szilvapálinka, Göcseji Körtepálinka, Gönci Barackpálinka, Kecskeméti Barackpálinka, Pannonhalmi Törkölypálinka, Szabolcsi Almapálinka, Szatmári Szilvapálinka és az Újfehértói Fürtösmeggy.

Az alábbiakban az egyes földrajzi eredetvédett pálinkák főbb tulajdonságait, alapanyagként szolgáló gyümölcseiket és az eredetvédettségbe tartozó településeket soroljuk fel.

Békési Szilvapálinka
A gyümölcs
A Békésen és a Békés város környékén termett szilva. Régi, több mint évszázados tapasztalat, hogy a Körösök Völgyének talaj- és klimatikus adottságai tökéletesen alkalmasak elsősorban a Vörös szilva, de egyéb szilva fajták termesztésére is. A Vörös szilva külsőre mutatós, magvatartó, elsősorban pálinkafőzésre alkalmas gyümölcs. A Békési Szilvapálinka előállításához felhasználható szilvafajták: Vörös szilva (aránya minimum 50%) és egyéb szilvafajták; Besztercei, Ageni, Stanley, stb.
A földrajzi eredetvédett terület
A Békési Szilvapálinka az alábbi településeken és azok határaiban termett szilvából (döntően Vörös szilva) állítható elő: Békés, Békéscsaba, Tarhos, Bélmegyer, Kamut, Murony, Mezőberény, Telekgerendás, Köröstarcsa, Kétsoprony, Vésztő, Doboz, Gyula, Gyulavári, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szabadkígyós.

Göcseji Körtepálinka
A gyümölcs
A „Göcseji” eredetmegjelöléssel ellátott körtepálinka alapanyagaként kizárólag a Göcsejben,
a meghatározott földrajzi területen termett vadkörte, sózókörte fajok és a Bosc kobak, Vilmoskörte, Conference, Hardenpont téli vajkörte, Clapp kedveltje, Packham’s Triumph, Fétel apát, Nemes Krasszán fajták használhatóak. A Bosc kobak a göcseji vidék legelterjedtebb ősi körtefajtája, így ennek és kiváló beltartalmi jellemzőinek köszönhetően, a Göcseji Körtepálinka alapanyagának 50%-át ez a fajta adja.
A földrajzi eredetvédett terület
A Göcseji Körtepálinkát adó eredetvédett terület (közel 650 négyzetkilométer), az alábbi települések által határolt régió: Bagod, Bocska, Csatár, Csöde, Gosztola, Kálócfa, Kányavár, Kerkabarabás, Kisrécse, Lentikápolna, Nagykanizsa, Nagypáli, Oltárc, Pölöske, Söjtör, Szepetnek, Tornyiszentmiklós, Zalacsér és Zalalövő.
A Göcseji Körtepálinka földrajzi árujelzőt az ezen a határon belül található, alábbiakban felsorolt települések közigazgatási területéről származó termékekkel kapcsolatban lehet használni: Andráshida, Bagola, Bak, Baktüttös, Bánokszentgyörgy, Barlahida, Bárszentmihályfa, Becsvölgye, Bocfölde, Boncodfölde, Botfa, Böde, Bucsuta, Bucsuszentlászló, Csertalakos, Csömödér, Dobronhegy, Egervár, Fűzvölgy, Gellénháza, Gombosszeg, Gutorfölde, Hernyék, Kandikó, Kányavár, Kávás, Kerkateskánd, Kiskutas, Kustánszeg, Lenti, Lentiszombathely, Lovászi, Milejszeg, Mumor, Nagylengyel, Nagyrécse, Németfalu, Nova, Oltárc, Páka, Palin, Petrikeresztúr, Pórszombat, Pózva, Pördefölde, Pusztaapáti, Pusztaederics, Pusztamagyaród, Rádiháza, Salomvár, Sárhida, Sormás, Szécsisziget, Szentliszló, Szilvágy, Teskánd, Tófej, Tormafölde, Várfölde, Zalabaksa, Zalaegerszeg, Zalatárnok.

Gönci Barackpálinka
A gyümölcs
A Göncön és környékén termesztett kiváló minőségű kajszibarack. Ez, a fajtát tekintve döntően Magyar kajszit jelent, de megtalálhatóak egyéb fajták is: Gönci magyar kajszi, Pannónia, Ceglédi bíborkajszi stb. A gyümölcsök egyedülállóan kedvező tulajdonságai a terület klimatikus adottságaira vezethetők vissza; így például a rövid mélynyugalmi időszak vagy a kis télvégi hőmérsékletingadozás.
Érdekesség, hogy ugyan a kajszibarack magja a feldolgozás során eltávolításra kerül, de maradványként maximum 3% magtörmelék megengedett, mivel a pálinka aromájához a „magíz” is hozzájárul.
A földrajzi eredetvédett terület
A Gönci Barackpálinka alapanyagául szolgáló kajszibarack, a Gönci termelési körzet alább felsorolt településeiről származhat: Abaújvár, Gönc, Göncruszka, Tornyosnémeti, Zsujta, Arka, Boldogkőváralja, Hejce, Hernádcéce, Korlát, Vizsoly, Abaújkér, Encs, Fancsal, Forró, Ináncs, Hernádkércs, Nagykinizs, Szentistvánbaksa, Alsógagy, Felsővadász, Lak, Selyeb, Szakácsi, Alsóvadász, Homrogd, Szikszó, Sajóvámos, Sajópálfa, Miskolc (külterülete), Futókércs, Garadna, Baktakék, Beret, Detek, Léh, Abaújszántó, Golop, Megyaszó, Monok, Rátka, Tállya, Bekecs, Legyesbénye, Szerencs.

Kecskeméti Barackpálinka
A gyümölcs
A Kecskeméti Barackpálinka alapanyagául szolgáló kajszibarack a Kiskunsági Homokhátság területén termeszthető. Ez a körzet Magyarország napfényben egyik leggazdagabb vidéke, mely a kajszibarack termesztés szempontjából rendkívül fontos tényező. Előnyös továbbá a laza, könnyen felmelegedő homoktalaj is. A Kecskeméti Barackpálinka előállításánál felhasználható gyümölcsfajták: Magyar kajszi, Gönci magyar kajszi, Ceglédi bíborkajszi, Bergeron és a Pannónia.
A földrajzi eredetvédett terület
A Kecskeméti Barackpálinka eredetvédettségébe tartozó terület magába foglalja Kecskemét városon és határain kívül a következő, Kecskemét környéki településeket és határaikat: Ballószög, Bócsa, Ágasegyháza, Fülöpháza, Fülöpjakab, Helvécia, Hetényegyháza, Izsák, Jakabszállás, Kerekdomb, Kerekegyháza, Kunszállás, Kisfái, Matkó, Lajosmizse, Lakitelek, Nagykőrös, Nyárlőrinc, Orgovány, Szentkirály, Tiszabög, Tiszakécske, Városföld.

Pannonhalmi Törkölypálinka
Az alapanyag
A Pannonhalmi Törkölypálinka kizárólag a Pannonhalmi Borvidéken termő fehér szőlő törkölyéből állítható elő. (A törköly, a szőlő feldolgozása után a présben visszamaradó, növényi részekből - kocsány, héj, mag stb.- álló anyag.) Az elkészítéséhez használható legfontosabb szőlőfajták: Olaszrizling, Tramini, Rajnai rizling, Szürkebarát, Chardonnay, Zefír, Irsai Olivér, Cserszegi főszeres, Juhfark, Leányka, Furmint, Hárslevelű.
A földrajzi eredetvédett terület
A Pannonhalmi Törkölypálinka alapanyagaként kizárólag a Pannonhalmi Borvidékhez tartozó települések közigazgatási területén termett fehérszőlő feldolgozása során keletkező szőlőtörköly használható fel. A Pannonhalmi Borvidék települései, melyekre az eredetvédelem érvényes: Écs, Felpéc, Győr-Ménfőcsanak, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Kajárpéc, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Ravazd, Tényő.

Szabolcsi Almapálinka
A gyümölcs
Szabolcsi Almapálinkát kizárólag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területén termesztett almából lehet előállítani. Az almafákat eredetileg a gyorsan melegedő nyírségi homoktalajok megkötésére telepítették ide. Ez a gyümölcstermesztési kultúra, már a XVIII. századig visszanyúló hagyományokkal rendelkezik ezen a területen és az alma ideális termőterületre talált a vidéken. A leggyakrabban felhasznált fajták: Jonatán, Jonagold, Golden és Red Delicios valamint Idared.
A földrajzi eredetvédett terület
A Szabolcsi Almapálinka földrajzi árujelzőt Magyarország Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéjének közigazgatási területén termesztett almából készített termékre lehet alkalmazni. A Szatmári Szilvapálinka alapanyaga a Felső-Tisza és a Szamos vidékén termett szilva. Ezen az öntéstalajos területen, a Kárpátok peremvidékének éghajlati viszonyai, valamint az itt kialakult kedvező mikroklíma hatására már évszázadokkal ezelőtt négyféle vadon termő szilvafaj is meghonosodott: Kékszilva, Penyigei más néven Nemtudomszilva, Boldogasszonyszilva és Lotyószilva. A szilva számára a Szabolcs-Szatmár-Bereg-i térség tehát ősidők óta ideális élet- és fejlődési körülményeket biztosító területnek bizonyult. A Szatmári Szilvapálinka előállítására az eredetvédelem alá tartozó területen termett Penyigei és Besztercei szilvafajták gyümölcse használható fel, ill. egyéb szilvafajták gyümölcse, maximum 20% arányban. Vörös szilva gyümölcse azonban ezek között nem lehet. A Szatmári Szilvapálinka földrajzi árujelzőt azon pálinkákkal kapcsolatban lehet alkalmazni, amelyeket Szabolcs-Szatmár-Bereg megye alább felsorolt településein vagy azok közigazgatási határain belüli területeken termett vagy termesztett szilvából készítettek: Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Botpalád, Csaholc, Csaroda, Darnó, Fülesd, Gacsály, Garbolc, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jánkmajtis, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kisvárda, Kisvarsány, Kölcse, Kömörő, Lövőpetri, Magosliget, Mánd, Márokpapi, Méhtelek, Milota, Nagyar, Nagydobos, Nagyhódos, Nagyvarsány, Nyírlövő, Olcsva, Olcsvaapáti, Panyola, Pap, Penyige, Rozsály, Sonkád, Szabolcsbáka, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Túristvándi, Túrricse, Uszka, Vámosatya, Vámosoroszi, Vásárosnamény.

Újfehértói Meggypálinka
A gyümölcs
Az Újfehértói Meggypálinka előállításához azon Debreceni bőtermő és Újfehértói fürtösmeggy fajták gyümölcseit lehet felhasználni, amelyek termő területe Újfehértó, ill. a környékbeli, az eredetvédettségbe beletartozó települések valamelyike. Mind a Debreceni bőtermő, mind az Újfehértói fürtösmeggy tiszántúli fajták, melyek érett gyümölcshéja fénylő bordópiros, gyümölcsméretük középnagy vagy nagy és a gyümölcs cukortartalma magas. A gyümölcs termesztése szempontjából az adott területen nagyon kedvező, hogy az átlagos tenyészidőszaki csapadékmennyiség viszonylag jelentős és az igazán meleg idő csak július közepe után következik be, amikorra a meggy már leszüretelésre kerül.
A földrajzi eredetvédett terület
Az Újfehértói Meggypálinka eredetvédettségébe tartozó terület magába foglalja Újfehértó városon és határain kívül a következő, Újfehértó környéki településeket és azok közigazgatási területeit: Bálintbokor,  Butyka, Császárszállás, Érpatak, Geszteréd, Kálmánháza, Kismicske, Kisszegegyháza, Lászlótanya, Ludastó, Petőfitanya, Szirond, Újsortanya, Táncsicstag, Vadastag, Zsindelyes.