A pálinkáról
Eredetvédett pálinkák | Ágyas pálinkák | Érlelt és ópálinkák | Pálinka- és párlatversenyek | Hogyan fogyasszuk?
Mit nevezünk, mit nevezhetünk pálinkának?
A pálinka
- Kizárólag Magyarországon termett vagy termelt gyümölcsből, szőlőtörkölyből, ill. aszú szőlőtörkölyből készült párlat, mely semmilyen egyéb anyagot nem tartalmaz
- A gyümölcsöt, ill. a törkölyt Magyarországon cefrézték, párolták, érlelték és palackozták
- Alkoholfoka minimum 37,5% V/V
- Az Európai Unió döntése alapján, azon gyümölcspárlatokra, amelyek az eredetvédelemnek megfelelnek, a pálinka megnevezést kizárólag Magyarország használhatja és négy osztrák tartomány, de azok csak a barackpálinka névre vonatkozóan.
A pálinka meghatározás és megnevezés részletei
A pálinka részletesebb definiálásánál a 2008. évi LXXIII. törvény, az ún. „Pálinkatörvény” meghatározásit vesszük alapul.
Pálinkának csak az olyan gyümölcspárlat, törkölypálinka esetén pedig törkölypárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett vagy termelt gyümölcsből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. A pálinkát és a törkölypálinkát nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni, még a termék végső ízének lekerekítése érdekében sem.
A pálinka megnevezése
A pálinka megnevezésében egyfajú gyümölcsből készült pálinkák esetében a gyümölcs nevét közvetlenül a pálinka szó követi. A különböző gyümölcsökből készült cefrék, vagy a különböző pálinkák utólagos keverésével előállított pálinka megnevezése csak gyümölcspálinka vagy vegyesgyümölcs-pálinka lehet.
A törkölypálinka megnevezése
- egyfajta szőlőből készült törköly esetében kiegészülhet - a törkölypálinka szót közvetlenül megelőzően - a szőlő nevével,
- vagy kiegészülhet a fenti megnevezést még közvetlenül megelőzően - egy, a termék származására utaló földrajzi névvel is.
Az aszútörköly-pálinka
Aszútörköly-pálinkának az a törkölypálinka nevezhető, amely igazolhatóan 100%-os mértékben a Tokaji Borvidék magyarországi termőhelyéről származó, aszú készítéséhez felhasznált aszú szemek kipréselt tésztájából készült.
Mitől különleges gyümölcspárlat a pálinka?
A választ természetesen a gyümölcsnél – mint a pálinka alapanyagánál – találjuk meg. Magyarország klimatikus adottságai kifejezetten kedvezőek a „pálinkagyümölcsök” termelése szempontjából. Északról délre haladva Európában az átlagos évi napfénytartam és hőmérséklet is nő. Nyugatról keletre tartva viszont nő a napfényes órák száma, de csökken a csapadék mennyisége. A pálinkának szánt gyümölcsnek a csapadék, a napfény és a hőmérséklet vonatkozásában is speciális igényei vannak, így a kelet-nyugati és észak-déli irányok találkozási pontjánál meghatározható az a terület, ahol ezen gyümölcsök fejlődéséhez minden környezeti feltétel kedvező. Ez a régió pedig - több kutató egybehangzó állítása szerint – éppen a Kárpát-medence. További előny, hogy a magyar talaj szerkezete egyedien változatos: homok és lösz síkságok, mészkőből és vulkáni kőzetekből felépülő hegységek valamint agyagos, homokos dombságok váltják egymást. Ez a sokszínűség, a kedvező éghajlati adottságokkal párosulva eredményezi, hogy a magyar gyümölcsök ízvilága kivételesen gazdag, amely a belőlük készült párlatok egyediségének a záloga. A pálinkát ez – gyümölcseink másokhoz nem hasonlítható kiválósága – teszi egyedivé és emeli ki az egyéb párlatok sorából. Ez az a párlatkészítési hagyomány és adottság, amelyre büszkék lehetünk, és amelyet megőriznünk és ápolnunk kell.